Pusztuló falusi ház

„Az ablakok a régi kertre néznek,

ott pár virág a fal felé hajol:

gyomok közt nőttek üdvözlő szavaknak

a régi tőről, régi hant alól,

a verejtéket, könnyet megköszönni,

anyácskának hű, gondozó kezét.

Ők nem tudják, hogy már hiába szépek,

és szirmukat a szél úgy tépi szét,

úgy, mint anyácskát és házát az évek,

könnyes végét egy drága szép mesének.”