2010. december 2., csütörtök


Bár a mostani rohanó világ nagyon különbözik a régi időktől, és sok-sok szép hagyomány feledésbe merül, mégis mindannyian érezzük már november vége környékén, hogy valami készülődik, hogy valami várat magára. Sokan talán nem tudják, honnan is ered az adventi koszorú, mégis a színek és azok jelentősége megmaradtak, néhányan talán nem tudják, hogy mit is takar pontosan az advent időszaka, de mégis a lelkükben érzik az eljövendő nyugalmat, várakozást valamire és meghittséget.
Ez a négy hét a "szent várakozás" időszaka. Talán érdemes egy picit erre és önmagunkra is odafigyelni rohanó életünkben.


"Ó szent magány, szép csönd, ó szűz nemesség,
Szívem adventje, hófehér roráte,
Ó áldott Angelusz, ó tiszta áve!"


/Juhász Gyula/


2 megjegyzés:

Anikó írta...

Szia nagyon nagyon igaz amit leírtál , sajnos így van az emberek már nem figyelnek egymásra

carpe diem írta...

Szeretném hinni, hogy a gyermekeinknek át tudjuk adni azt a HITET, amelyet szülenktől örökbe kaptunk. Legalább ezt a csodát adjuk át, hogy emberibb arcú világban higgyenek ők is.
Köszönöm a kommentedet. Szép estét!