BARÁTSÁG
Nincsen eleje, és nincsen vége,
Csak ez számít: a most,
Akárhány év telt el, az csak vessző;
Legfeljebb: kettőspont,
És folytatódik a végtelen történet,
Amiben a csendtől is rezdül a lélek,
De ha együtt szól az ének
Már mozdul a test is, kinyúl a kéz,
Tenyér tenyérbe fordul,
És tolulna föl megannyi kérdés,
De mindenre válasz; a szemérmes ölelés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése